Bemutatkozás

Vívó Szakosztályunk története (1885-től napjainkig)

A krónikák szerint a megalakuláskor, 1885. június 16-án egyetlen szakosztálya volt a klubnak, a torna – ám nem sokkal később Győri Farkas Gyula alelnök 60 ezer forintot örököl, melynek nagy részét az UTE javára ajánlja: így szerez az egyesület korlátot, köteleket, sőt súlyzókat, vívósisakokat és tőröket, és más sportszereket is. Gyakorlatilag tehát a vívás is a klub „ősi” sportága, mely a torna után másodikként talál otthonra Újpesten – harmadik az atlétika.
Az alapítás után három éven át a torna az egyeduralkodó, a vívás csak „kiegészítő” sportként létezik, és önálló szakosztályként csak az 1920-as évektől beszélhetünk róla. A vívók első otthona a körúton lévő Fodor, majd Santelli vívóterem, ahol a kor szellemének megfelelően olasz mesterek tanítottak.
A 30-as években tűnik fel a pástok első klasszisa, Kabos Endre kardvívó, aki magyar bajnokságot sosem nyert, ám hatszoros Európa-bajnok (kétszer egyéniben), az 1932-es olimpián csapatban arany-, egyéniben pedig bronzérmet nyert. Pályafutásának csúcsa az 1936-os berlini olimpia, ahol egyéniben és csapatban is a dobogó tetejére állhatott. Sportolói karrierje és élete is megdöbbentően rövid volt: amikor 1944-ben felrobbant a németek által aláaknázott Margit-híd, Kabos éppen egyik oldalról a másikra ment át. Mindössze 38 évet kapott a sorstól...
Kabos érdeme volt, hogy rávette a kor legnagyobb mesterének tartott lovag Italo Santellit, hogy további vívókat képezzen Újpesten.
(Egy másik olimpiai bajnok klasszis, Elek Ilona is versenyzett az UTE színeiben, ám nagy sikereit más klubban érte el.)
Az első korszak nemzetközi pástokon sikert arató vívója volt még Erdélyi Jenő, aki az 1934-es Európa-bajnok kardcsapatnak volt a tagja, illetve Horváth Katalin, aki az 1937-es párizsi világbajnokságon nyert aranyat a tőrcsapattal.

A második világháború pusztítása után újra kellett éleszteni a sportot is: a lila-fehér vívók először az ifjúsági bajnokságokon aratnak sikereket, majd 1948-ban Horváth Katalin ismét tagja a vb-n szereplő tőrcsapatnak, ezúttal ezüstérmet akasztanak a nyakába.
Az 1950-ben indult Dózsa-időszak az újpesti vívás aranykora, amikor a kard és a tőr mellé felzárkózik a párbajtőr is. Az első országos bajnokot 1956-ban köszönthette a klub, Somodi Lajos kedvenc fegyvernemében, tőrben lett aranyérmes.
A 60-as években indult egy csodálatos sportoló világhódítása: Rejtő Ildikó tagja volt az 1960-as olimpián ezüstérmet szerző tőrcsapatnak, 1963-ban egyéni világbajnok (csapatban ezüstérmes) lett, majd 1964-ben a tokiói olimpián egyéniben és csapatban is aranyérmet akasztottak a nyakába. A csapatsiker részese volt egy másik újpesti vívónő, Marosi Paula is.
Rejtő Ildikó pályafutása során öt olimpián vett részt, és mindegyikről éremmel tért haza!
A korszak kiemelkedő, olimpiákon és vb-ken érmet szerző újpesti vívónője volt még Szolnoki Mária és Rónay Ildikó.
1970-ben BEK-győztes lett női tőrcsapatunk (Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Seregi Olga, Simonffy Tóth Ágnes, Szolnoki Mária).

Az újabb korosztály tagjaként Stefanek Gertrúd lett csapatban világbajnok (1987), majd olimpiai bronzérmes (1988).
A tőr férfi képviselői 1987-ben a vb-n, 1988-ban pedig az olimpián szereztek csapatbronzot, mindkét válogatottnak tagja volt Érsek Zsolt és Szekeres Pál.
A kezdetben Kabos Endre nevével fémjelzett újpesti kardvívás következő klasszisa Gedőváry Imre volt, aki 1975-ben csapat vb-bronzzal robbant be a nemzetközi élmezőnybe – és 1988-as visszavonulásáig ott is maradt. Az 1980-as olimpián egyéniben és csapatban is bronzérmet szerzett, volt világbajnok csapat tagja, többszörös országos bajnok – az 1988-as szöuli olimpián már nem újpesti színekben nyert aranyérmet.
Hosszú időn át (1966 és 1985 között) volt a klub és a válogatott meghatározó kardvívója a csapatban világbajnok Nagyházi Zoltán.

A 28 év kihagyás után Szöulban ismét aranyérmet szerző magyar kardcsapatnak két újpesti is tagja volt: Csongrádi László és Szabó Bence – utóbbi 1992-ben Barcelonában egyéniben a dobogó tetejére állhatott, míg csapatban ezüstérmes lett. A barcelonai együttesben egy másik újpesti, Abay Péter is pástra lépett, aki csapatban világbajnok, egyéniben pedig vb-ezüstérmes is volt.

A korszak meghatározó kardvívói voltak a lila-fehérek: olimpiai és világbajnoki győzelmek, érmek, 5 BEK-győzelem (1988, 89, 91, 92, 93) fémjelezték pályafutásukat. A BEK-diadalok hősei: Abay, Köves, Naverrete, Szabó B., Csongrádi, Csécs László, Szetey András.
A legendás mester, Zarándi Csaba büszke volt arra, hogy az 1993-as esseni vb-n aranyérmes csapatot újpesti vívók alkották (Abay, Köves, Navarrete, Szabó).
Az 1996-os atlantai olimpián Szabó Bence, Köves Csaba és Navarrete József csapatban ezüstérmes lett – Navarrete egyéniben negyedik. Navarrete az 1998-as világbajnokságon tagja volt a győztes válogatottnak, azóta viszont férfi kardsikert nem jegyezhettünk fel.

1996-ban, az országban elsőként, beindítottuk a női kard szakágat, melynek Szabó András és Bódy István edzők voltak az elindítói. Kardozó lányaink (Nagy Orsolya, Sznopek Gabriella, Gergácz Veronika, Bartók Szilvia) sikert sikerre halmoztak a hazai bajnokságokon, 2003-ban a BEK-et is elnyerték (Nagy Orsolya, Sznopek Gabriella, Bíró Katalin, és a szabályok szerint erre az alkalomra más klubból kölcsönkért Csabai Edina), és a válogatottnak is a gerincét adták. Az időközben hivatalos világbajnoki és olimpiai versenyszámmá vált szakágat elsősorban Nagy Orsolya fémjelezte. Aki megnyerte az első országos bajnokságot (1998), két olimpiára (2004, 2008) is kijutott, egyéniben kétszeres Eb-3. , csapatban – többek között egy másik újpesti, Sznopek Gabriella társaként – vb-ezüstérmes.
Sajnos, az állandósult anyagi nehézségek miatt 2009 nyarán Nagy Orsolya más egyesülethez igazolt, Sznopek Gabriella pedig abbahagyta a vívást.

Párbajtőrözőink közül Székely Zoltán volt a legeredményesebb, országos bajnoki címei után 1981-ben világbajnok lett.

1998-ban szakosztályunk kibővült a kerekes székes vívókkal, Felletár György és Feczer Viktor edzők irányításával. Versenyzőink paraolimpiai, valamint világ-és Európa-bajnokságokon szerzett érmekkel gyarapították a gyűjteményt: Krajnyák Zsuzsa, Dani Gyöngyi, Jurák Andrea, Juhász Vera és a hozzánk igazolt Pálfi Judit a válogatott meghatározó egyéniségei.

Az egyesülethez hasonlóan a szakosztály életében is törés következett 1999-ben, amikor anyagi nehézségek miatt eligazolási hullám söpört végig: Decsi István edző (aki 1993-tól dolgozott a klubban, és két fia, András és Tamás kitűnő kardvívóként felnőtt Eb-2., illetve kadett világbajnoki, junior vb-2. helyezést szerzett) távozott a klubtól, és magával vitte fiait, valamint Neuhold Sándor és Márffy Géza korosztályos tehetségeket, és gyakorlatilag ezzel „lefejezte” a szakosztályt. Anyagi nehézségek miatt Köves Csabáról is le kellett mondani.

Az új időszámítás kezdetének nevezhetjük 2000 őszét, amikor Kreiss Gábor és Hortobágyi Gabriella edzők hazatértek Ausztriából, és irányításukkal ismét fellendült a tőr szakág. Lányuk, Fanni a női tőrvívás nagy tehetsége, kadett-világbajnok, junior-vb-2., a felnőtt válogatott tagja. Az új generáció tehetséges tagjai továbbá: Gólya Fruzsina, Hajdu Melinda.

2013-ban Schmél Viktória kadet világbajnokságot nyert női tőr vívásban a világbajnokság mellé begyűjtötte az európa bajnoki címet egyéniben és női tőr csapatban is.
Junior női tőrözőink Hajdu Melinda, Gólya Fruzsina, Schmél Viktória csapatban 4. helyezést értek el.
Férfi tőr vívásban a kadet eb-én Mészáros Tamás 4. helyet ért el csapatban.
Férfi kard csapatban a kadet eb-én Kossuth Bálint 5. helyet szerzett.
Junior női kardban László Luca 1. helyezést ért el csapatban.
U23-as eb-én Gólya Fruzsina 3. helyezést ért el női tőr egyéniben.
László Luca 1. helyezést ért el női kard csapatban.

Létesítményhelyzetünk is bizonytalanná vált, ugyanis a kis vívótermet (Kabos terem) , melyet 1930-tól több mint 70 éven át használtunk, a VI. kerületi Önkormányzat a rendezetlen jogviszony miatt 2009. évben elvette. Jelenleg sem megoldott a helyzet, bár használhatjuk a termet, (köszönettel tartozunk érte a belügyminisztériumnak) nem a nagy múltú szakosztályhoz méltó keretek között zajlanak az vívó edzések.

Meg kell emlékeznünk a szakosztály két meghatározó, időközben elhunyt alakjáról: Zarándi Csaba mesteredző, a korszak legeredményesebb edzője, akinek olimpiai és világbajnok tanítványa volt például Szabó Bence, Csongrádi László és Gedőváry Imre 2003. április 7-én távozott közülünk. Szintén 2003-ban (október 23.) hunyt el Nádudvari István, aki több mint 30 éven át volt létesítményvezetőnk.
Jelenleg szakosztályunk 6 fegyvernemben női tőr, férfi tőr, női kard, férfi kard, női párbajtőr, férfi párbajtőr oktatja a fiatalokat a vívás megismerésére.

Vívó edzőink:

  • Bíró-Kaposi Péter tőr, párbajtőr
  • Feczer Viktor tőr, párbajtőr
  • Gergácz László kard,
  • Karvalics Ádám tőr, párbajtőr
  • Kossuth Ferenc kard, tőr
  • Kovács Laura kard
  • Kreiss Gábor tőr
  • László Dezső szakosztály igazgató

 

Szakosztályunkban minden korosztállyal foglalkozunk így óvodai vívás, sportiskolai vívás, versenysport, amatőr-hobbi vívás, kerekes-székesvívás és egyetemi vívással.

Minden vívás után érdeklődő részére megfelelő oktatást tudunk biztosítani,
SZERETTEL VÁRUNK MINDENKIT VÍVÓSZAKOSZTÁLYUNKBAN.

 

UTE Vívásért Alapítvány

1%Ajánlja fel adója egy százalékát az UTE Vívásért Alapítvány javára.
Adószám: 18100569-1-13

Sportorvos

Dr. Béres Gábor

Tel: 06-30-276-1266,
Budapest 13. ker Faludy utca 4/a
Rendelési idő: Csütörtökön 17-19 óráig

Sportcipő javítás

VII. ker. Hevesi Sándor tér 5.
(Magyar Színháznál)
Nyitva tartás: H-CS 9-17h; P 9-16h.
Telefon: +36 1 344 4166

Videók

100 éves az UTE Lila Rapszódia

...további videók